Összejött a csapat egy jó barátunk születésnapjának megünneplésére. Mint minden évben, most is pecával egybekötve gondoltuk megemlékezni, hogy barátunk sem lesz fiatalabb. A Mattyi-tó partja mellett döntöttünk, mert itt fértünk el egymás mellett mindannyian. Az este jól kezdődött, csak egy valaki hiányzott, az ünnepelt. Nem csináltunk, lelkiismereti kérdést a távolmaradásból, sajnáltuk, hogy Robi csak később tud csatlakozni hozzánk, ezért távollétében köszöntöttük meg. Etetés, bedobálás, táborverés, beszélgetés, ismét köszöntés, és kis csapatunk vidámsága nem hagyott alább.
Azután végre megérkezett az ünnepelt, aki a barátnőjét sem hagyta otthon, sőt inkább azt kell mondanom, fordított volt a dolog, valójában a barátnője hozta, az tisztán látszott, horgászni „nem akar”! Távozásukat követően a megfáradt társaság elcsendesedett.
A kapásjelző egy csipanással jelezte, valami történik az egyik bevetett szerelék környékén. Nem volt időnk átgondolni, valójában mi az ami előidézte a jelzést, mert egy „füstölős” kapás kíséretében az egyik pop-upos szerelék elkezdett önálló életet élni, a bot rod-podon rögzitett helyéről távozva elindult a víz felé. Krisztián akrobatikus mozdulatának köszönhetően, nem kellett a vízig szaladni a szerelés után. Bevágást követően érezte, hogy a horog akadt, azonban valószínűleg a hal fordulásának következményeként, azt hittük elveszítettük. Szerencsére nem így történt. A felcsévélés közben, egyszer csak ismét elnehezedett, és láthatóan halnak köszönhetően begörbült a felszerelés. Érdekes módon a partközeli töklevelesen szépen átfűződött a hatalmas jószág, egy pillanatra megmutatta magát, ekkor kezdett tudatosulni bennünk, „ez nem lesz kicsi”. 
Az első szákolási kísérlet a part menti sekély vízben nem sikerült, mert a hal iszonyatos erővel megfordulva visszavágtatott a tökleveles közé. Ekkor óvatos küzdelem vette kezdetét, persze nem a hal részéről. Azonban ezt a csatát most Krisztián nyerte, sikerült ismét partközelbe kényszeríteni ellenfelét, és most már nem tudtunk hibázni, szákolását követően szembesültünk kapitális méretével. Azonnal elmaradhatatlan találgatások, vajon mekkora súlyú halat ejtettünk? Egy valaki mondta, hogy húsz fölötti lesz, neki lett igaza, a mérleg a mérlegelőháló súlyának levonása után 20,30 Kg-ot mutatott.
Így a tórekordot nem sikerült megdönteni, azért ez nem semmi. Igazi férfimunka volt.
Fényképezést követően, ezt a nemes jószágot visszahelyeztük éltető elemébe, láthatóan boldogan távozott, és mi is elégedettek voltunk. Robi születésnapja minden évben szép halakat hoz Mattyon, ezért jövőre ilyenkor már most tudjuk, hol leszünk.
A fogáshoz használt szerelék: awa-shima 0,35mm damil, owner C3/4-es horog
Csali: sbs 18mm fluor pop-up bojli+fél M1 bojli.
