Csendben üldögélek itthon, a napi dolgok és a munka ma sem enged a vízpartra. Ezen töprengve kissé elfog valamiféle komorság. Az a fajta, ami akkor emészti az embert mikor valami távozik az életéből. Vetek egy pillantást ki az ablakon, az időjárás hasonló hangulatot mutat. Aztán hirtelen minden átfordul bennem, hiszen a változás mindig hoz valami újat. Ebben a pillanatban tudatosul bennem, hogy semmi okom sincs a bánkódásra! Elmúlt ugyan ez a gyönyörű nyár, igazán szép hónapokat hagyhatok magam mögött. Vissza is tekinthetek a múltba, de inkább mégis az izgat jelenleg, milyen lesz az ősz. Végre itt van az igazi ragadozós szezon kezdete.
Egyből meg is akad a szemem kedvenc csukás csalijaim dobozán. Ilyesféle borongós időben annyi szép élménnyel ajándékoztak már meg a foltos banditák. Ők is pontosan tudják mi következik ilyenkor, ösztöneik szépen kezdik pengeti a húrokat a hidegre készülődés lantján. Szépen lassan indul a muzsika, és már alig várom, hogy halljam zengeni a hatalmas rablásokat kedvenc helyeimen. Most egyből bevillan az, ami talán a legkeservesebb amikor előfordul. Megint elment egy szép halam, ismét valamit nem jól csináltam. Az esetek 90%-ban utólag levonva a következtetést, az előke… Oda a csali is csak ne maradjon benne szerencsétlenben… Jó ideje azt tudom csak mondani, hogy ami ilyen szempontból biztos, az kb. 50 cm acélt jelent. Akkor nincs kérdés. Van rengeteg más megoldás is ami félig meddig helytálló lehet, de igazán biztosra menni, az más. Természetesen fogtam már többkilós példányt is akár előke nélkül. El is hittem, hogy annyira érzem a bevágás pillanatát és azt is, hogyan optimális az iránya, hogy nekem nem is kell használnom. 
Aztán néhány horgászat elteltével mindig jött valami, ami ezt keresztbe is húzta szépen. Innen is indult a kísérletezés a különféle előkékkel. Egy darabig nagyon jól beváltak a különféle monofil, direkt csukázó előkék is. Maximum egy- egy már szebbnek mondható példány után cserélni kellett, mert valamennyit azért sérült a felülete. Aztán eljött a napja, hogy örökre elvessem használatuk gondolatát is. Egyik kedvenc helyemen állva vezetgettem méretesebb gumihalam, amikor már azon kezdtem elmélkedni, miért nem áll ott hal ahol szinte mindig szokott. Csalim kiért a parthoz közel, már csak magam szórakoztatása végett húztam rajta pár centit a kis vízen. Hirtelen megjelent egy árny, elkapta a tökéletes táplálék utánzatot és el is fordult vele villámgyorsan, sietett vissza a mélyebb régiókba. Igazából két dolog zavart. Az egyik, hogy a sebesség miatt azt hittem balin, a másik, hogy meg sem érezhettem a bő 70cm-re saccolt hal erejét mivel egyből elvágta szájszeglete az előkémet.
Aki már átélt ilyet, annak nem kell mondanom, hogy mi zajlott le bennem a másodperc tört része alatt… ennyit a monofil csukás előkékről. Találkoztam már kevlár szövetű gyártmányokkal is, hasonló élményekkel gazdagodtam. Ami a 30- 50cm közé eső egyedeket illeti, előke nélkül is meg szoktam fogni mióta kicsit rövidebb pórázon tartom a halakat. Konkrétan ez azt is jelenti, hogy a méreten aluli egyedek vagy a víz tetején szörföznek, esetenként a parthoz közel kapva mellettem landolnak a bevágással… nyílván ennyire erőszakos „fárasztás” csak előke nélküli dobásoknál fordul elő. Visszatérve, tehát aki nem érdeklődik a kaszakövek és egyéb kedves jelzőkkel illethető egyedek iránt, nyugodtan nézhet más opció felé!
Nagyon jó dolognak tartom a wolfram előkéket. Sok esetben a kapcsot mi magunk választhatjuk meg hozzá, ami szerintem nagyon fontos. Főleg azért is, mert jártam már úgy többször, hogy a nagyobb súlyú csalik alatt dobás közben kinyílt a gyengébb minőségű gyári kapocs.
Egyetlen hátulütője szerintem a túlzott sérülékenység. Rettenetesen hamar tud összeugrani. Ami azt illeti ez elvileg nem is nagy gond, mert ha húzzuk a csalit, kiegyenesedik természetesen. Viszont mi történik akkor, ha nem folyamatos a bevontatás? Hirtelen összeszalad ismét és a 20cm körüli előkénkből lesz hirtelen egy kb. 10cm-es… itt szeretném megjegyezni, hogy találkoztam több nagyjából ilyen hosszú gyártmánnyal, csak azt nem értem kinek gyártják! Véleményem szerint bő 20cm alatt nincs sok értelme előkét használni.Szerencsés esetben csak utána nyúl a csalinak, és ha nem kezdi el felcsavarni magára a zsinórt, nincs is szükség előkére, vagy ha nagyon rászalad a felszerelésre egy rendes csuka szájában hamar elvész a rövid előke. És még csak azt sem mondom, hogy kapitális halaknál van így, mert a néhány kilós egyedek már elég nagy pofával rendelkeznek… szóval akinek van türelme gyakran cserélgetni vagy melegítve egyszer- egyszer kiegyenesíteni még pár dobás erejéig és aztán cserélni a wolframot, annak ez jó megoldás lehet.
A legstrapabíróbb és egyben legbiztosabb megoldás ami elénk tárul, az a különféle acél vagy titánium alapú termékek használata. Lehetnek szövetek vagy egyszálas kivitelek, lényegében mindegyik teljesen harapás álló. Ezekből számtalan erősségű és méretű áll rendelkezésünkre, előre legyártva. Ennek ellenére csak biztatni tudok mindenkit, hogy használjon olyan fajtákat, amiket magunknak kell készre kötnünk, forrasztanunk vagy patentoznunk. Ennek több oka is van! Például a kapcsok minősége, illetve a hossz maga. Nagyon ritkán találkozni előre gyártott előkével, ami meghaladná mondjuk a 30cm-et. Jómagam szeretek ennél bőven hosszabb előkét használni. Ennek létjogosultsága pedig több érvvel is indokolható. Például a mélyre nyelés vagy a hal tekergése, de ugyanennyire fontos akadós helyen a nádtorzsák vagy kagylók elleni védelem is! Az egy szálas fajták igen merevek, nagyobb csalikhoz és jerkes módszerhez illőbbek, míg a minél több szálból fonottak egyre hajlékonyabbak. Személy szerint jobban szeretem, ha minél flexibilisebb amivel dolgozok bár hozzáteszem igen bosszús tud lenni ha nem megfelelő kötéssel próbálkozunk ilyen esetekben, mert kunkorodásra hajlamosak…
A legkényelmesebb és legbiztosabb megoldás tehát véleményem szerint azokban a cikkekben rejlik, amik belső acél szálukon olyan bevonatot kapnak ami hő hatására egybeáll! Itt nincs is más dolgunk csak egyszerűen egy kapocsba bujtatva, néhányat tekerve a szálakon használatra készek! Ezekből is több szín kapható, tehát adott víztípusra tudjuk szabni őket. Érdemes kísérletezni velük, és ha valaki megtalálja a neki optimálisabbat, onnantól biztos lehet abban, hogy több hala ilyen okból nem fog meglépni!
Ha valakinek más tapasztalata van és szeretné ezt megosztani, nyugodtan írhat ide kommentet. Illetve ha valakinek kérdése van, tegye fel bátran, mihamarabb megpróbálok rá válaszolni, vagy más olvasók is megtehetik. Addig is görbüljön!
Módosítás dátuma: 2011. november 22. kedd, 09:52
